Hulladék újrahasznosÍtás

Hulladékgazdálkodási tevékenység az építési és bontási hulladékok tekintetében

A fejlett országokban a tervszerű hulladékgazdálkodásra való áttéréssel új szemlélet és gyakorlat alakult ki, melynek alapgondolata: a hulladék nem feltétlenül szemét, annak többsége újra hasznosítható. A kommunális hulladék után legnagyobb mennyiségben keletkező építési és bontási hulladék különösen a használhatóvá tehető anyagok kincsesbányája.

Az építési és bontási hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed, és létrehozta a maga sajátos hulladékhasznosító iparágát, valamint az ezt kiszolgáló berendezéseket és technológiákat. Műszaki-technológiai akadályai alapvetően nincsenek a széleskörű hasznosításnak. Ennek eredményeként másodlagos nyersanyagok jelennek meg, csökkennek a hulladék-elhelyezési gondok, valamint a természetes környezet megőrzését is elősegíti ez a folyamat.

A külföldi tapasztalatok szerint az építési és bontási hulladékok hasznosításával például az építési célra felhasznált ásványi anyagok mintegy 5-10 %-át meg lehet takarítani. Az építési és bontási hulladékok hasznosítása a nyersanyag kímélésen túl, hulladék lerakóhely megtakarítással is jár és jelentős ökológiai előnyei vannak.

Az építési-bontási hulladékok keletkezésének növekvő tendenciáját, a hulladék lerakóhelyek telítődését, valamint az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetőségét és növekvő árszintjét tekintve ezen hulladékok környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása aktuális feladattá vált hazánkban is.

Környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseink

Társaságunknál elsődleges a környezet megóvása, a környezetszennyezés megelőzése iránti elkötelezettség, melyet megkövetelünk munkatársainktól és elvárunk partnereinktől;

a környezetvédelmi követelmények nem csak a folyamatokban, hanem a folyamatokkal összefüggő valamennyi tevékenységben, már a pályázatok készítésénél, kivitelezés előkészítésénél, kivitelezés alatt, illetve befejezésekor megkülönböztetett figyelmet élveznek;

a környezetvédelmi követelményeknek és jogszabályi- törvényi előírásoknak való maximális és folyamatos megfelelés, beleértve a Megrendelők által támasztott környezetvédelmi követelményeket is.

Társaságunk hulladékgazdálkodási tevékenysége

Az építési és bontási hulladékok tekintetében Társaságunk a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait veszi alapul, mely egyértelműen előírja az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályait. A rendelet hatálya kiterjed az építési és bontási hulladék kezelésére, a keletkezett hulladék mennyiségének tervezésére és elszámolására. Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából a hulladék előkezelésére áttelepíthető, illetve telepített berendezések alkalmazhatók.

Ezek feladata a hasznosítandó hulladék, aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése. Az építési és bontási hulladék a jelenlegi gyakorlat szerint a lerakóhelyeken tetemes lerakási kapacitásokat foglal el. Az építési és bontási hulladék döntő hányada kivéve pl. a festék- és ragasztómaradékokat, az azbeszttartalmú szigeteléseket és az azbesztcementet, a szénkátrány-tartalmú bitumenhulladékot, a tartósítószerekkel kezelt fahulladékot nem veszélyes inert hulladék.

Minden kezelést végző vállalkozásnak rendelkeznie kell az illetékes hatóság engedélyével, amelynek tartalmaznia kell a kezelhető hulladékok típusát és mennyiségét, a technikai követelményeket, a betartandó biztonsági előírásokat, a kezelés helyét és módját.

Cégcsoportunk és partnereink egyaránt rendelkeznek országos hulladékkezelési és szállítási engedélyekkel.

A hulladék előkezelését szolgáló művelet megnevezése

P02-06 - Aprítás, törés

P02-07 - Tömörítés, bálázás

P02-08 - Válogatás

A hulladék hasznosítását szolgáló művelet megnevezése

R5 - Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása

A kezelési technológia leírása

Minden esetben csak olyan építési-bontási hulladékok kerülnek kezelésre, amelyek nem tartalmaznak veszélyes összetevőket, nem minősülnek veszélyes hulladéknak.

Hulladéklerakók felszámolása során a még hasznosítható beton törmeléket szétválogatjuk, lehetőség szerint a keletkezés helyén kezeljük, ott hasznosítjuk. Amennyiben a helyszíni kezelés nem megoldható, úgy az építési-bontási hulladékot telephelyünkre szállítjuk, és ott kezeljük.

A telephelyen ideiglenes jellegű gyűjtés van, mert a hulladékot nagyobb volumenű építkezéseknél, a helyszíni aprítást követően folyamatosan bedolgozzuk.

A telephelyen történő kezelés során először a nagyobb betondarabokat gépre szerelhető törőfej vagy olló segítségével max. 500 mm méretű darabokra törjük, majd rakodógép segítségével a betontörő berendezésbe töltjük.

Mobil újrahasznosító berendezésünk

Hartl PC1055 pofás törő

A berendezés építési hulladékok ütéssel történő aprítására alkalmas. Mobil rendszerű, azaz a gépet trélerrel a kezelés helyszínére szállítjuk, a munkaterületre telepítjük, üzembe helyezzük.

A törés megkezdése előtt az építési törmelékekből kézi úton, illetve rakodógépekkel különválasztjuk a nagyobb fémeket. A kezelendő hulladékot fajtanként külön tároljuk.

A max. 800 mm befoglaló méretű beton, aszfalt, tégla, cserép, üvegtörmeléket, ásványi eredetű építőanyagot, valamint vegyes bontási hulladékot fajtánként rakodógéppel a törőgép feladógaratába töltjük, majd a zárt törőtérben végbemegy az őrlés.

A végtermék mérete max. 70 mm, mely a törési rés nagyságával állítható. A törőtérben és a kihordószalag feladórészén vízbepermetezés van a kiporzás megakadályozása céljából. Törés után a végterméket kihordószalagon halomba továbbítjuk, ahonnan rakodógéppel, tehergépkocsival a felhasználás helyére visszük, s hasznosítjuk. A gépen mágneses leválasztó is funkcionál, a betonvas leválasztására.

Hulladékkezelési tevékenységünk környezetre gyakorolt hatásai

Cégcsoportunk tevékenysége olyan jellegű, amellyel segít megvalósítani az országos hulladékgazdálkodási célkitűzéseket, terveket. A kezelési technológiával évente mintegy 1.000.000 t hulladék anyagában történő hasznosításához járul hozzá. Ezáltal anyag és energia-megtakarítás érhető el országos szinten.

Az újrahasznosított anyag beépítése-

Feltöltések és utak készítése

Minden esetben a kiviteli tervek előírásait kell betartani, gondolunk itt elsősorban a beépítendő rétegvastagságra, és a tömörítési módra. Jellemzően a beépítés több réteg elterítésével történik, amely a szállítójárművek által depóniába öntött tört anyag gépi terítését jelenti, majd ezt követően az előírt tömörítési mód alkalmazásával elérjük a kívánt tömörséget. Ez a műveletsor addig folytatódik, amíg a feltöltés elérni a kiviteli tervekben foglalt szintet.

A kezeléssel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A jogszabályi előírásoknak(*) megfelelően nyilvántartást vezetünk a tevékenység során képződő, vagy egyéb módon birtokunkba jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről. Az építési, bontási helyszíneken tömegmérést általában nem lehet kivitelezni. A kezelt hulladék mennyiségének meghatározása térfogatra történik, majd az adott hulladékfajta sűrűségével szorozva a tömegét kapjuk.

* 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről.

A kezelt hulladék azonosító kódját, mennyiségét, származási helyét (KTJ, KÜJ számot) nyilvántartásba vesszük. Amennyiben az egyik építési-bontási helyről egy másikra történik hulladékszállítás, azt is regisztráljuk.

Az Európai Unió alapelvei

Az Unió hulladékgazdálkodását átfogó, az elvi, szakmapolitikai és intézményi alapokat biztosító szabályozását a többször módosított, a hulladékról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv, továbbá a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalás alapozza meg, melyek előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény harmonizálja.

E törvény célja:

az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;

a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

Az Unió hulladékgazdálkodásának három fő elve


1. A hulladék-képződés megelőzése

2. Hasznosítás és újrahasználaÖ

3. A hulladék biztonságos ártalm-+,atlanításának fejlesztése, monitoring

Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése és a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása.

A hulladék-megelőzést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrás felhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni.

A fejlett piacgazdaságú, kiemelkedő gazdasági mutatókkal rendelkező régiók és országok gazdasági növekedésük alapkövetelményévé tették valamennyi fontosabb nemzetgazdasági ágazatban a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését. Ennek keretében az építés területén is megállapították a fenntartható építés megvalósításának feladatait.

A fenntartható építés alatt összességében az egészséges épített környezet létrehozását, felelősségteljes működtetését értjük. Ezen belül pedig a környezetbe avatkozás természetbarát módját, az energia- és anyagtakarékosságot, a kevesebb hulladékképződést, az építési és bontási hulladékok hasznosítását az építés folyamatában.

Látható tehát, hogy szoros összefüggés van az építési és bontási hulladékok kezelése és a fenntartható építés között.

Cégcsoportunk hulladékkezelési tevékenységével a fenntartható építésre irányuló célkitűzéseket hivatott elősegíteni.